A címben szereplő VUKK
nem azonos az ismert rókával, de hasnolít rá. A rövidítés egy újonnan
alakult hálózat neve, mely az Unilevernél valaha dolgozott managereket
tömöríti.
Az ötlet, hogy a
közös gyökérből eredő kapcsolatrendszert ne hagyjuk
veszni, hanem fenntartsuk és a jövőben
továbbfejlesszük, már régóta motoszkált a fejemben és bárki akinek említettem, lelkesen támogatta az ötletet. Több jó ötletet
dédelgetek, de mindt azt mindannyian tudjuk, az ötlet és
megvalósítás sokszor nem követik
egymást, legalábbis, ami az időhorizontot illeti. Jelen esetben azonban az
ötletet pár hónap leforgása után tett is követte, melynek eredményeképpen november 20-án az első VUKK rendezvény találkozás megtörtént.
Az időpontot már
hónapokkal ezelőtt kijelöltem, tudván ha egyszer már
elhatároztam, azt valószínűleg megcsinálom. Az előkészület időszaka
alatt, esténként kutatómunkát végeztem, igénybe véve a moderntechnika, az iwiw, az internet valamint a már jól bevált hagyományos módszereket – ismeretség, szájhagyomány, ki
kit ismer és tartja vele a kapcsolatot stb. Jöttek mentek az
üzenetek, telefonhívások és a kitartó munkának meglett az
eredménye, összeállt a 125-ös
lista.
Többen közülünk
külföldön folytatták karrierjüket – Új Zélandtól
Columbiáig, az USA-tól Görögországig találtam volt
kollegát, akiknek életútja eltér a hagyományostól. Kértem őket üzenjenek
volt kollegáiknak, amit örömmel tettek, így most már tudjuk mi
lett velük, hogyan élnek, mennyire tudták megszokni az idegen
kultúrát, szokásokat, hogyan
alkalmazkodtak a hazaitól eltérő környezetben.
Sajnos többen
közülünk, már nem lehettek jelen az esti partin, rájuk is
gondoltunk, mivel a fényképek, a közös
múlt őrzi emléküket. A készülődés nemcsak a
rendezvény fizikai megvalósítására korlátozódott, de
összegyűjtöttünk számos korábbi időket idéző relikviát,
fotót, videót, cd –t stb. A dokumentumok
összeállítása nagy munkát jelentett, de megérte. A zenét is unileveres
segítséggel oldottuk meg, hiszen volt holland kollegánk, Marco music managerként, DJ
–ként szolgáltatta az igényes háttérzenét. Hovatartozása
egyértelmű, most is itt él, magyar feleségével, aki szintén
kollegánk volt a cégnél.
Az izgalom
tetőfokára hágott a rendezvény napján, amikor tudatos
managerekként ellenőrző lista alapján
igyekeztünk profi módon felkészülni minden eshetőségre.
A szokásos
kérdések, mi van ha nem jönnek el, leszünk e elegen, a
bizonytalanság emeli az adrenalin szintet, de
nem segíti a nyugodt alvást, már ami a megelőző éjszakát
illeti. Ne izgulj, - nyugtattak
mostani kollegáim, akik közül ketten szintén volt unileveresek. Jönni fognak, alig
várják, 80-an regisztráltatták magukat, ami magasarányú
részvétellel kecsegtetett.
Természetesen olyan időpont,ami mindenkinek jó, nem létezik, az
üzleti élet nem áll meg egy
percre sem, külföldi vagy vidéki út, boltnyitás, minden
előfordulhat. A prezentáció
készen állt a bemutatásra, a PR és a networking szerepe az üzleti
életben, melyet saját
tapasztalataimmal fűszereztem.
Minden készen állt a
nagy eseményre – multi gyökereken alapuló törzsgárda
Budapesten, már az ötlet is
eretneknek tűnik. A rendszerváltás után
az elsők között vetette meg az Unilever a lábát a lakossági
gyorsan forgó fogyasztási
cikkek piacán, tehát már 16 év eltelt az alapítás óta. Ma már
történelem. A mostani fiatalok
számára ez volt a hőskor, amikor a piaci
helyzet, körülmények, mások voltak, mint mostanában. Ami nem
változik az emberi kapcsolatok teremtésének és ápolásának fontossága. Az életkor, az évek múlásával az emberi, személyes kapcsolatok fontossága felértékelődik és újra
és újra felfedezzük, hogy ezek nélkül csak a pénz bűvöletében élni és dolgozni
értelmetlen. A jó értelemben
kialakított hálózat működik, mindegyikünk számára hasznos és
a találkozás, akár hosszú évek után
örömteli is egyben. Hiszem, hogy a
munkahelyen nem barátokat, hanem eredményes munkakapcsolatokat
érdemes kötni, de a személyes szimpátia, a másik megbecsülése
és tisztelete növeli a teljesítményt.
E gondolatok
jegyében vártam az első érkezőt, aki jóval a kezdési időpont
előtt megjelent. Vidékről
jött, több száz kilométert tett meg, hogy velünk lehessen. A sor folytatódott, mignem
tele lett a terem, szinte osztálytalálkozó hangulatát idéző, örömteli kiáltásokkal,
hangos ovációval, jókedvvel. Óriási szellemi
érték, tudás, tapasztalat halmozódott fel, mely a szakmai értékek mellett az emberi, erkölcsi értékek terén is megmutatkozott. A kiindulópont közös –
az Unilever, mely abban az időszakban – 1992- 2002-között megtanította, hogyan
lehetünk versenyképesek a munkaerőpiacon. A multi szemlélet, melyet
sokan és sokszor kritizálnak előnyöket is jelent, csupán helyes alkalmazás
függvénye, mire megyünk vele. Az automatikusan átvett
módszereket ötvöztük a magyar kreativitást tükröző, egyedi
ötletekkel, melyek egyedivé tették a megoldást. Az eredmények
kimagaslóak voltak. Sok frissen végzett fiatal szakember számára
a karriert jelentette, ha a cégnél dolgozhatott. Persze, tudomásul
kellett venni, hogy nem mindenki egyformán érvényesül a
ranglétrán, így a sokszámú felvett
fiatal közül sokan, a gyorsabb előrejutás, az ambíció – miatt
egy idő után más munkahely után néztek. A megtanult és
megtapasztalt tudás és kapcsolatrendszer megmaradt, melyet a VUKK létrehozása tovább
erősít, újabb lehetőséget adva, hogy az emberi kapcsolatokat felemeljük a pusztán
anyagi értékeket előtérbe helyező, társadalmi értékrend fölé. Ugye lesz folytatás-
, kérdezték a résztvevők, amikor a
kellemes vacsora, dumaparti, közös koccintás után
távozni készültek. Lesz folytatás, hiszen az
ötlet és a megvalósítás elsöprő sikert aratott, így érdemes
tovább fejleszteni -,hogyan lépjünk előre a hálózatépítés
folyamatában.
Tehát folyt. Köv. –
V.U.K.K. – 2009-ben.
Letölthető Prezentációs anyag.
Képgaléria
|